Az emlékmű a református templom udvarán látható.
Szabolcsbáka, Kossuth utca
Szabolcsbáka község Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Kisvárdai járásban, a megyeszékhely Nyíregyházától 58 kilométerre fekszik a keleti Nyírségben.
A településre, és így az ott álló 1956-os emlékműre is teljesen véletlenül akadtam rá, szabolcsi kalandozásaim során. A településnek nincs 1200 lakosa. Nevezetessége egy több, mint 500 éves hársfa, amely nyolc és fél méteres törzskörméretével a második legnagyobb Magyarországon.
Azt tudtam kideríteni az emlékműről, hogy a forradalom 60. évfordulójára avatták, 2017-ben.
Pályázati konstrukció: „Büszkeségpont” pályázat
Pályázat leírása: Büszkeségpont emelése Szabolcsbáka Községben (Az 1956-os emlékmű állításának célja, hogy méltóképp megemlékezzen a község lakóinak családtagtagjairól, azok hősi emlékéről.)
Megítélt forrás: 4 000 000 Ft
Forrás: www.magyarforradalom1956.hu
Források:
https://hu.wikipedia.org/wiki/Szabolcsb%C3%A1ka
https://www.magyarforradalom1956.hu/palyazatok/nyertes-palyazatok?t=eml%C3%A9km%C5%B1
Szabolcsbáka, Kossuth utca 120.
Vitéz Ortutay Zsuzsa, (1944. május 22. Beregszász – 2015. november 12. Kisvárda) művésztanár, keramikus, szobrász, éremművész. Az ungvári Képzőművészeti Szakközépiskolában, kerámia szakon tanult. Beregszász városa Pro urbe díjjal jutalmazta munkásságáért. A Beregszászért Alapítvány egykori tagja. [1] [2] Éveken át Szabolcsbákán élt és alkotott, számos munkája itt a köztérképen is látható. www.kozterkep.hu
Az emléktáblát a Beregszászért Alapítvány, és a község önkormányzata készíttette és helyezte el a faluház homlokzatán, a művésznő halálának ötödik évfordulóján. A pandémia miatt az alkotás nem lett felavatva, későbbiekben kerítenek sort rá. Ezt az információt a község önkormányzatán kaptam.
A fehér gránit emléktáblán a művésznő kisméretű bronz reliefje látható, alatta emlékező szöveg és az állíttatók neve olvasható. Az alkotást Beregszászról hozták magukkal. Az önkormányzat munkatársai, az alkotót nem tudták megmondani. Próbáltam az alapítványtól információt kérni, sikerrel jártam, Dalmay Árpád, a nyíregyházi székhelyű Beregszászért Alapítvány kuratóriumának elnöke elmondása szerint, Román János Pál fiatal ungvári képzőművész volt a bronz relief alkotója.
„Halálának hatodik évfordulóján Szabolcsbákán felavatták vitéz Ortutay Zsuzsa szobrász, keramikus és éremművész emléktábláját. A beregszászi születésű művész élete utolsó 14 évében ebben a szabolcsi faluban élt és alkotott. Emléktáblája, amelynek bronz domborművét Román János Pál fiatal ungvári szobrász készítette, még tavaly ilyenkor felkerült a faluház homlokzatára, de a karantén miatt hivatalos felavatására akkor nem kerülhetett sor." [3]
Források:
[1] Megemlékezés: https://adoc.pub/elet-es-szakmai-sors.html
[2] Pro urbe: https://karpatalja.ma/karpatalja/kozelet/elhunyt-ortutay-zsuzsanna/
Adatok: Dalmay Árpád, a nyíregyházi székhelyű Beregszászért Alapítvány kuratóriumának elnöke elmondása szerint.
[3] Alkotó, Avatás: https://www.karpatinfo.net/2021/11/15/ujabb-emlekjel-beregszaszert-alapitvanytol-ortutay-zsuzsa-emlektablat-avattak-szabolcsbakan-200052010
Szabolcsbáka, Kossuth utca 96.
A kisközség fa haranglábának külső falán látható Ortutai Zsuzsanna keramikusművész alkotása. Az egykori két kisközség, Kisbáka és Nagybáka 1912-ben egyesült Szabolcsbáka néven. 2012-ben az egyesülés 100. évfordulója alkalmával ünnepséget rendeztek a faluban, ekkor került a címeres dombormű a jelenlegi helyére.
Körülbelül ötven centiméter átmérőjű dombormű közepén a jelenlegi címer helyezkedik el, rajta a fa haranglábat, mellette a híres kislevelű, ötágú hársfát, alattuk egy búzakévével ábrázolta a művésznő. Két szélén az egyesült falvak egykori címere, az alma és a hársfa látható. Alul az évszámok és az alkotói szignó olvasható.
"Az ünnepségen felavatták a Szabolcsbákán lévő kislevelű hársfára emlékeztető emlékművet, valamint az utókor számára, közvetítve a hársfa üzenetét, elültettek egy hajtást az egykori hársfából, valamint elhelyeztek egy kerámia emléktáblát is, mely Szabolcsbáka fennállását hirdeti. " [1]
Források:
[1] Avatás: Kelet Magyarország, 2012. november 5. (69. évfolyam, 258. szám) 7. oldalon.
