Településtörténet

Településünk Címere

A különálló Nagy – és Kisbáka közigazgatásilag 1912-ben egyesült Szabolcsbáka néven. A Báka magyar eredetű személynév, melynek első nehezen azonosítható okleveles említése 1217-ből származik. 1272-1290 között keletkezett dátum nélküli oklevélben Pap határjárásnál szomszédként van felsorolva Bacha. Szomszédai kisnemesi falvak voltak, s Báka is ebbe a csoportba tartozott. A XIX. században valószínűleg egymással rokon, e helyről származó Bákaiak birtoka volt. A család talán a Gut-Keled nemzetségből szakadt ki. A falu később, – egyenlőre ismeretlen időben – két részre oszlott, s a „Nagy” és ,,Kis” jelzővel különböztették meg őket. Hogy éppen melyikről van szó, azt nem minden esetben lehet könnyen eldönteni. Például az egyes adatok szerint 1552-ben 40 dézsmafizető háztartása volt, lélekszáma pedig 200 fő lehetett, de – hogy éppen melyiknek – az kérdéses. A XVI. sz. második felében Nagybákának már több birtokosa van, míg Kisbákát a Bákai és vele rokon, beházasodott Zatai család birtokolta. Mindkét családnak kúriája is volt a faluban. Kisbákán 1588-ban Bákai Mátyásnak 11, Zatai Gáspárnak és Ferencnek 9 jobbágya volt, ezzel szemben Nagybákán Zokoli János özvegye, Thegzes Ferenc özvegye, Anarcsi István és Péter, valamint Bakcsai Gáspár 43 jobbágyot tudhatott magáénak. Az 1623-as hiányos összeírás csak Nagybáka földesurainak nevét tartalmazza, melyek a következők: Anarcsi István és Újlaki Mihály. Kisbákán ekkor 31 jobbágy lakott, s időnként, bizonyos részek az elkobzásoknak és megszakadásoknak köszönhetően a kincstár tulajdonába tartoztak. Persze az is igaz, hogy az egymással sokszorosan összeházasodott kisnemesi családok visszaszerezték az olykor-olykor idegen kézre került területeket. A két faluban 1688-ban 19 jobbágy lakott, s ekkor már a közeli Vaján birtokos Vay családnak is volt belőle 2000 frt-ot érő része. A XVII. sz-ban új birtokosként a Senyey család tűnik fel, majd a br. Dőryek és a gr. Telekiek. A múlt század közepe óta a birtokos Lővey család is megőrzi birtokrészét. 1714-ben Senyey Imre  irtokrészére lengyeleket telepítettek, amiért három évig adómentességet kapott. 1720-ban a két faluban 7 jobbágycsalád volt. 1772-ben a gr. Teleki családnak 3 telkes jobbágya és 11 házas zsellére, br. Dőry Lászlónak 18, Balogh Sándornak 2 telkes jobbágya lakott itt. A jobbágyfelszabaduláskor Kisbákának a br. Béhmer és br. Dőry család mellett hat kisnemesi földesura volt. Nagybákán a Vay, az Anarcson birtokos Czóbelek és még négy földesúr részesedett. 1870-ben Nagybákán 71 házban 469 lakos élt. Területe 1741 kat. hold volt. Kisbákán viszont 66 házban 467 lélek élt, területe pedig 1478 kat. hold volt. 1910-ben az egyesült falu 164 házzal és 1278 lakóval rendelkezett. Elérkeztünk ahhoz az időponthoz, ahonnan már Szabolcsbáka néven ismeretes a község.

Teljes Településtörténet Megtekintése

Köszönet
A részletes településtörténet elkészítéséért és rendelkezésre bocsátásáért köszönet illeti: Nagy Gabriellát és Nagy Zoltánnét.

A Településről Készült Egyéni Alkotások Megtekintése

Köszönet
Az alkotások rendelkezésre bocsátásáért köszönet illeti: Nagy Gabriellát és Nagy Zoltánnét.